Hungarocomix 2009

Egy újabb eseményről számolok be itt a blogon. Lassan már kultblog lesz.
De nem!
Tényleg.
Bár nem ez lesz az utolsó…
Szóval tegnap voltam a Hungarocomix-on a Gödör klubban, ahol egy kicsit rajzoltam is. Fritz Zoli barátommal comic speech-eltünk, jobban mondva egyenlőre csak én, ő később rajzol hozzá az enyémhez. Majd meglátjuk, meglátjuk…
Amikor még kissrác voltam és a Kockást meg a Hahotát lapozgattam – meg az Asterixet az Alfában – meg a francia Pif-et nézegettem, arra gondoltam, milyen jó lenne Dagobert bácsiként lubickolni a képregényekben. És annyi képregény venne körül, hogy azt sem tudnám, melyiket olvassam.
A mai fiatalok már megadatott, hogy a bőség zavarában azt se tudják hová nyúljanak.

Minden nagyon rendben volt, kivéve a látogatók számát. Ugyanis – és ezt Zoli és Marabu is elmondta – sajnos nem voltak olyan sokan, mint ahogyan várták. Ezt most lehet a válságra fogni vagy arra, hogy pár száz méterrel arrébb csábítóbb (?) vásár várta az érdeklődőket a Vörösmarty téren, nem tudom.
Én azért elböngészgettem a különböző kiadók képregény kínálatában, meghallgattam a Kazuvoshi Kitayama-val és producerével folytatott beszélgetést is, ahol Fritz Zoli, Latzinger Mátyás és még sokan mások fejtették ki véleményüket arról, hogy van-e különbség a képregény és az animáció között, illetve vannak-e közös érintői a két műfajnak.