Császár Vera Makina

Mikor kijöttem a Muzeológia államvizsgáról, pont Makina védése kezdődött a Barcsay teremben.
Megnéztem, mert nagyon csípem Makina rajzait.
Nekem a legjobban azok a vegyes, montázs-szerűen elhelyezett kis rajzjegyzetek, szösszenetek tetszettek, amik vízszintesen voltak elhelyezve a diplomamunkák előtt egy nagy üveggel letakarva.

Repülőgép-szerencsétlenség magyar áldozatai

Ma mást akartam iderajzolni, de az élet közbeszólt....

Apropó zöldpárt

Valahogyan a hozzáállást kéne megváltoztatni a környezetvédelemmel kapcsolatban.

Apropó gyereknap

A legutóbbi alkotónapunkon eme csodálatos szobrászati kompozíció szomszédságában tanyáztunk.
Az 1975-ben született alkotás igen figyelemreméltó.
Itt emelném ki a geometriai alakzatok újszerű, mégis az orosz művészet előtt tisztelgő retrográd megvalósítását. Itt kérem a tatlini rendszer köszön vissza másfél méteren. Ugyanakkor a gazdag és elmés anyaghasználat is visszaidézi a konstruktívista irányzat elgondolásait. Műkő és vasbeton. Elvégre a munkásosztály gyermekeiről van szó.
És micsoda gyerekek! Valószínűleg kisdobos egyenruhában (szigorúan fehér felső, sötét alsó) vannak ábrázolva, természetesen stilizálva, lehántva magukról az új tárgyiasság imperialista művészeti törekvéseit. Azért érdemes egy-két pillantást vetni a kisfiú hippinadrágjára. Ő és copfos barátnője már a beat nemzedék csíráját hordozzák magukban.
Tekintsünk most e rideg anyag érzéki kidolgozottságára is. Ez a míves és színvonalas munka örökké hirdeti az igényesség iránti elkötelezettséget.
S micsoda elgondolás: a gyermekek körülfogják a földet, mintegy megvédelmezve azt. Ők a jövő nemzedéke, kik ebben a baráti kézfogásban őrzik a szocialista eszményeket. "Save the World" -mondhatná manapság egy zöldpolitikus, egy ökopárti képviselő.
Tehát, világ gyermekei egyesüljetek, amíg még lehet hol!

Kukkolók

Bekérdezős Emilke

Szóval, itt van ez az Emilke, aki már korábban is feltűnt a blogomban. Most egy kicsit aktívabb lesz, mert júniustól bezár az óvoda.
Boldog Gyermeknapot!

Budapest, Budapest, te csodás

Sűrűn járok az Andrássy úton és mindig elborzasztanak az otthagyott kutyagumik. Gondoltam egyet (persze, már vagy egy éve), és bosszúrajzot készítettem. Tudjuk: Aki másnak vermet ás...

Tavalyi előtte-utána

Ha már a diplomamunkámat megmutattam, gondoltam ezt a tavalyi, IV.-es feladatomat is bemutatom. Vászon-olaj festményről van szó. Tulajdonosa a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár .
Sajnos nem sikerült olyan sok dolgot megtudnom róla, mint az idei munkámban. Annyi bizonyos, hogy valamiféle hagyatékról van szó és a 19. század elején készült a festmény, egy Kete Adler nevezetű hölgyről.
Gondolom nem kell mondanom, hogy melyik a restaurálás utáni állapot...
...nem, nem a bal oldali!

Diplomavédés

Ma délelőtt védtem meg a diplomámat (5), úgyhogy most már tőlem kell védeni minden műtárgyat.
Valójában egy egész éves munka van a hátam mögött, melyben azért jelentős segítséget kaptam tanáraimtól is.
Ez a festmény a Szépművészeti Múzeumból származik. A budai vár kamaraelnöki lakosztályából foglalta el Kossuth még 1848-ban több képpel együtt. Ezután került a múzeum tulajdonába. Azelőtt meg Bécsben Mária Teréziánál, és Pozsonyban volt Mária Krisztina főhercegnő és Albert főherceg rezidenciáján. Hogy előtte hol volt, azt már nem tudom. Valószínű annál az ismeretlen festőnél lehetett, aki még 1750 előtt összedobta.
Szóval ezen a képen az előtte-utána állapotot rögzítettem, tessék ámuldozni, milyen kis ügyes vagyok!

Legyenönis

Alkotónap

Szombaton Kerepesen leszünk az Amritával.
Mindenkit szeretettel várunk!
Esős időben bent a Kerepesi Faluházban leszünk!

Új sztárcsináló műsor

Filozófia

Életfilozófiám: „Halni tudni kell”

Sztrájk

A megkárosított MÁV utasok, kárpótlásul vonattal közlekedhetnek.

Versek

Ha már idéztem a kedvenc költőmtől, most álljon itt egy saját vers. Az elolvasás utáni rekeszizom-görcs, erőteljes rázkódás, esetleg emlékezetvesztés, alvászavar, illetve egyéb rendellenességek miatt felelősséget nem vállalok.

Kimutathatnám én is
fogamnak fehérjét,
bárkinek bármikor
lerúgnám veséjét.
Amiért nem teszem,
kimondom hát bátran:
tegnap amputálták
tőből mindkét lábam.

Még egy kis Radnóti

HIMNUSZ A BÉKÉRŐL

Te tünde fény! futó reménység vagy te,
forgó századoknak ritka éke:
zengő szavakkal s egyre lelkesebben
szóltam hozzád könnyüléptü béke!

Szólnék most ujra, merre vagy? hová
tüntél e télből, mely rólad papol
s acélt fen szívek ellen, - ellened!
A szőllőszemben alszik így a bor

ahogy te most mibennünk rejtezel.
Pattanj ki hát! egy régesrégi kép
kisért a dalló szájú boldogokról;
de jaj, tudunk-e énekelni még?

Ó, jöjj el már te szellős március!
most még kemény fagyokkal jő a reggel,
didergő erdők anyja téli nap:
leheld be zúzos fáidat meleggel,

s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk
e háboruk perzselte télben itt,
ahol az ellenállni gyönge lélek
tanulja már az öklök érveit.

Nyarakra gondolunk s hogy erdeink
majd lombosodnak s bennük járni jó,
és kertjeinknek sűrü illatában
fáján akad a hullni kész dió!

s arany napoknak alján pattanó
labdák körül gomolygó gombolyag,
gyereksereg visong; a réteken
zászlós sörényü, csillogó lovak

száguldanak a hulló nap felé!
s fejünk felett surrog és csivog
a fecskefészkektől sötét eresz!
Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz.

Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!

1938

Evolúció - Hommage a Radnóti Miklós

ELSŐ ECLOGA

Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem,
tam multae scelerum facies;...

Vergilius

PÁSZTOR

Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre?

KÖLTŐ

Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már!

PÁSZTOR

Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát,
most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét
rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak, -
már elfagytak egészen amott a kicsiny tulipánok.
Mért vagy olyan szomorú? nem akarsz ideülni a kőre?

KÖLTŐ

Még szomorú se vagyok, megszoktam e szörnyü világot
annyira, hogy már néha nem is fáj, - undorodom csak.

PÁSZTOR

Hallom, igaz, hogy a vad Pirenéusok ormain izzó
ágyucsövek feleselnek a vérbefagyott tetemek közt,
s medvék és katonák együtt menekülnek el onnan;
asszonyi had, gyerek és öreg összekötött batyuval fut
s földrehasal, ha fölötte keringeni kezd a halál és
annyi halott hever ott, hogy nincs aki eltakarítsa.
Azt hiszem, ismerted Federícót, elmenekült, mondd?

KÖLTŐ

Nem menekült. Két éve megölték már Granadában.

PÁSZTOR

Garcia Lorca halott! hogy senki se mondta nekem még!
Háboruról oly gyorsan iramlik a hír, s aki költő
így tünik el! hát nem gyászolta meg őt Európa?

KÖLTŐ

Észre se vették. S jó, ha a szél a parázst kotorászva
tört sorokat lel a máglya helyén s megjegyzi magának.
Ennyi marad meg majd a kiváncsi utódnak a műből.

PÁSZTOR

Nem menekült. Meghalt. Igaz is, hova futhat a költő?
Nem menekült el a drága Atilla se, csak nemet intett
folyton e rendre, de mondd, ki siratja, hogy így belepusztult?
Hát te hogy élsz? visszhang jöhet-é szavaidra e korban?

KÖLTŐ

Ágyudörej közt? Üszkösödő romok, árva faluk közt?
Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint
ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik
bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap
már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt.
Jó neked, itt nyugalom van, ritka a farkas is erre,
s gyakran el is feleded, hogy a nyáj, amit őrzöl, a másé,
mert hisz a gazda se jött ide hónapok óta utánad.
Áldjon az ég, öreg este szakad rám, míg hazaérek,
alkonyi lepke lebeg már s pergeti szárnya ezüstjét.

1938

Kutyulimutyuli

Még egyszer májnapló

Az utolsó oldal a naplóból. A felét a HÉV-en csináltam.

Májnapló

Betelt! Na nem a pohár.....vagyis az már rég...de most nem erről van szó, hanem a naplóm. Tavaly vettem két jó kis könyvecskét telis-tele üres lapokkal. Az egyik mostanra betelt rajzokkal, meg vázlatokkal, ötletekkel. Még van egy jó pár, ami megvalósulatlan. Kezdem az újat. Ha ez betelik, akkor nem tudom mit csinálok. A boltban, ahol vettem, már nem kapható. Pedig jó kis napló volt ez...
Itt született meg Emilke, meg Filó, Saroknyúl és a többiek.